45 éves kórusunk - Visszaemlékezés
A nagyon élvezetes méltó ünnepi műsorunk hosszúra nyúlt, ezért le kellett mondanom a 45 évet átfogó születésnapi visszaemlékezésemről. Kérem a kedves Olvasót, fogadja szeretettel a Siófoki Női Kar krónikáját Soós Ferencné egyesületi elnök tollából.
A Siófoki Női Kar 45 éves jubileumi ünnepségének köszöntője
2016. november 5.
Több filmben láttam már azt a jelenetet, amikor készülnek a történet egyik szereplőjének születésnapjára. Titkolózás lengi be a tervezgetést, az ünnepelt nem sejt semmit, valami feladattal megbízva irányítják egy helyiség felé. Majd kinyílik az ajtó, felkapcsolják a villanyt és elhangzik a jelenlévőktől egyszerre: „Meglepetés!”
Az ünnepelt által átélt örömmel a szívemben állok itt, látva Önöket, akik eljöttek velünk, a kórussal együtt ünnepelni.
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket!
Köszöntöm városunk vezetése részéről Potocskáné Kőrösi Anita alpolgármester asszonyt, Witzmann Mihály képviselő urat, Siófok Város jelenlévő képviselőit.
Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm volt dalos társainkat, akik szívükben, emlékezetükben bizonyosan őrzik a közös éneklés szép emlékeit.
Külön köszöntöm Tímár Cecíliát, kórusunk korábbi karnagyát. A Vele töltött szép tartalmas évek emlékeit őrizzük.
Jelen vannak korábbi elnökeink és a vezetőségek tagjai.
Egy éneklő közösségben nem választható szét a művészeti tevékenység a működés szervezésétől, az eredményes munkához mindegyikre szükség van. Köszönet dr. Komlósi Istvánnénak, Grósz Józsefnének, Vojáki-Nagyné Mészárovics Juliannának, Bíró Józsefnének az elmúlt évek vezetőségi tagjainak a kórus érdekében végzett szervező, alkotó, önzetlen, lelkes munkájukért.
A 45 év születésnapi tortája nem egyforma vastagságú szeletekből áll. Nagyon szép, tartalmas korszakok alkotják kórusunk életútját.
1971-ben kórusalapító gondolat hozta létre az éneklő közösséget a Kőolaj-vezeték Építő Vállalat támogatásával Siófoki Bányász Női Kar néven, dolgozóinak részvételével, S. Szerdahelyi Katalin karnagy vezetésével.
A kórust alkotó közösségbe szívesen csatlakoztak az intézmények, vállalatok hölgytagjai és váltak ezt a műfajt kedvelő dalosokká.
Kórusunk történetének nagy korszaka felejthetetlen karnagyunk, Tímár Imre nevéhez, munkásságához fűződik. 1974-től volt éneklő közösségünk tisztelt, megbecsült, szeretett művészeti vezetője. Nagy energiával, elhivatottsággal vezette, segítette a kórus fejlődését. Sok dalt, kórusművet tanított be, amelyeket sikerrel adott elő a női kar fellépései során. Neki köszönhetjük a kórusnak adományozott elismeréseket. Számtalan oklevél, elismerés, Művészeti Nívódíj, Fesztiválkórus és Aranyfokozatú Minősítés tulajdonosa egyesületünk.
Színesíti ezt a korszakot a sok-sok helyi, belföldi és külföldi vendégszereplés. A kórustagok fényképekkel, élményekkel tartják emlékezetükben pl. az egri, hajdúszoboszlói, dorogi Bányászkórusok Országos Találkozóját, a művészeti szemlék eseményeit. A rádiófelvételek eredményeként örömmel hallgattuk dalainkat a Magyar Rádió Kóruspódiumának műsorában. Az egyik ilyen összeállításból készült CD-felvételünk „Szállj, zeneszó” címmel.
Sok siófoki, környékbeli és országos meghívásnak tettünk eleget. A Balatoni Dalostalálkozókon, Tavaszi Fesztiválon, pünkösdi, karácsonyi koncerteken vettünk részt. Egyházzenei napokon karnagy úr nagyon magasra értékelte a hangversenyt Bátaszéken a Bárdos Lajos évfordulókon, ahol igazi volt a megmérettetés 14 kórus részvételével.
A külföldi szereplések izgalmas utak voltak számunkra. Az akkor még Csehszlovákiában, Jugoszláviában vállalati támogatással többször voltunk. Meghívásunk volt Ausztriába, Görögországba, Hollandiába, ahol emlékezetes fellépések és örömteli kirándulások színesítették útjainkat.
Természetesen mi is fogadtuk az említett országok dalosait közös szerepléssel, vendéglátással, barátsággal megajándékozva őket.
Szép emlék. Énekeltünk saját örömünkre a Kölni Dóm középhajójában, amikor Hollandiából utaztunk hazafelé.
A testvérvárosi kapcsolat megadta a lehetőséget arra, hogy Gyergyószentmiklóson és környékén több alkalommal is szerepelhessünk a határon túli magyar barátainkkal. Utunk során megismerhettük a szépséges Erdély gyönyörű tájait, Fejet hajthattunk történelmünk jelentős emlékhelyein, csak néhányat említve: Segesváron, Zágonban, Mucsin tetőn, Madéfalván, Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor szobra előtt, a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó őseink sírjánál. Mindenhol barátokra leltünk. A Domokos Pál Péter Női Kart több alkalommal vendégül láttuk és együtt énekelhettünk hasonló jubileumi rendezvényünkön. Most meghívásunknak nem tudtak eleget tenni, levelet küldtek, melyet felolvasok.
Most visszatérek a visszaemlékezéshez.
Műsoraink összetétele a karnagy úr igényességének köszönhetően nagyon változatos volt. Repertoárunkban jelen voltak a gregorián dalok, híres zeneszerzőktől klasszikus kórusdarabok, művészi egyházi kórusművek, de népdalfeldolgozások is megszólaltak.
Tímár Imrének pályatársa, barátja volt Karai József Erkel-díjas zeneszerző, kinek hálásak vagyunk a számtalan zongorakíséretért és a nekünk szerzett kórusművekért, melyeket az ő tollából tanulhattunk, tanulunk még most is nagy lelkesedéssel.
A művészi vezetés sorában szeretettel emlékezünk Csizmadia Mária Judit és Tóth Betti másodkarnagyokra, hálásak vagyunk a művészi zongorakíséretért Bollók Mariann, Fülöpné Schneider Márta, Bernáthné Fülöp Zsuzsa tanárnőknek. Bollók Mariann jubiláló kórusunknak telefonon küldte kedves köszöntését sok sikert kívánva.
Ez a tartalmas, sikeres, sok feladattal és azok megvalósításával gazdag korszak megszakadt egy pillanat alatt, amikor 2007. szeptember 27.-én megállt a karmesteri pálca, elhunyt Tímár Imre.
Emlékszem, éjfélkor gyülekeztünk, hogy induljunk Gyergyószentmiklósra, vendégszereplésre, akkor tudtuk meg a szomorú hírt. Ez az út nem a vidám kirándulás önfeledt eseménye volt. Tinóditól kölcsönöztem az akkor készült emléklapunkra a kegyelet gondolatát: „A mennybe megyek az angyalokhoz muzsikát tanulni!”
Kedves karnagyunk emlékére avattuk a Siófoki Férfi Dalkörrel, a Siófoki Gyermek és Ifjúsági Kórussal, Siófok Város Önkormányzatával az emléktáblát 2011-ben, melyre jeles alkalmakkor elhelyezzük emlékszalagjainkat, amint tettük ezt ma is.
Tímár Imre karnagy úr kezéből kihullott pálcát lánya, Tímár Cecília emelte fel. A gyermekkórusban előttünk cseperedve készült tanulmányaival, majd választva édesapja hivatását, karnagyunk lett.
A közös éneklés megfoghatatlan varázsa tovább folytatódott. Az okos nem veti el a régit, hogy újat alkosson, de az egyéniség mégis működhet. Jelen volt a hűségre, megbecsülésre, bizalomra, barátságra, szeretetre épült közösség, folytatódtak a próbák, készültünk lelkesen a hagyományos fellépésekre, a távoli hangversenyekre Búcsúszentlászlóra, Hévízre, Bátaszékre, csak néhányat említve. A tisztelet szülte Imre napi hangversenyek is hagyományossá váltak. Új színfolt lett a Balatonkiliti Katolikus Templomban 2010-től a „Nyitott templomok napja” esti programja, mellyel országos fesztiválokhoz kapcsolódtunk.
Lelkes segítője, másodkarnagya lett a kórusnak Suba Nadja, a Művészeti Iskola tanára és ebben a korszakban is művészi zongorajátékával kísérte együttesünket a próbákon és a fellépéseken Bernáthné Fülöp Zsuzsa.
Karnagyunk, Cilike távolra költözött, majd édesanyai hivatásra váltotta karvezetői feladatát. Azóta is tartjuk a kapcsolatot.
Nagyon szép utat jártunk be, ez volt a múlt, köszönet az élenjáróknak a művészi törekvésekért, a sok segítségért, a közös sikerek eléréséért, a közös éneklés boldog örömének megismeréséért.
Ismételten új fejezet nyílt a kórus krónikájában, és ez a jelen. 2013 szeptemberében a kórus művészeti vezetését fiatal házaspár vállalta fel: Bati Zoltán karnagyi, Bati-Béleczki Anita zongorakísérői teendőket lát el, s a zeneszerzés sem áll tőlük távol. Mindketten a művészeti Iskola tanárai. Ők is tudással, szívvel, lelkesedéssel valami nagyot szeretnének alkotni, s ezért már most mindent megtesznek.
Nagyon örülünk, hogy zökkenőmentesen működhetett tovább a kórus. Gyűjtjük a jelenben is a szép élményeket. A tavalyi évben 19 fellépésünk volt. Az idén kiemelkedő fellépések - Hévíz, Keszthely, Bátaszék, Székesfehérvár, Pannonhalma, Balatonendréd, Mariazell - mind-mind felejthetetlen élmények színhelye. A helyi hagyományos fellépéseink olyan nagyszerű élmények, már kétszer énekelhettünk Teleki Miklós orgonaművész kíséretével.
2015 szeptembere óta nevünk hivatalosan megváltozott, egyesületünk egyhangú döntése alapján. Elhagyva a Bányász elnevezést, Siófoki Női Kar lettünk.
Itt van sorainkban Szűcs Gyula vállalkozó, aki távolsági útjainkon mindig biztosította a biztonságos közlekedést, köszönet érte.
Életünkben együtt van az öröm és a bánat. Az évtizedek során sok kórustársat elvesztettünk, akik kedvesek voltak a számunkra. Ebben az ünnepi pillanatban is fáj a szívünk egy dalostárs, Tarjányi Lászlóné Marika miatt, akit kegyelettel búcsúztattunk.
Munkánk jelenlegi segítői között meg kell említeni az Egyesület vezetőségi tagjait, minden kórustagot, akik nélkül nem ünnepelhetnénk most a 45. évfordulót. Köszönöm Nektek a lelkesedést, a kitartást, a dal szeretetét, ami mindannyiunk örömét szolgálja és összetart bennünket. Kívánjuk magunknak, hogy még sokáig együtt énekelhessünk.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
